Kende Ágnes szerint a romák korai iskolaelhagyása és az alacsony iskolai végzettsége mögött valójában intézményes rasszizmus áll.
Hosszú interjút adott a Szabad Európának Kende Ágnes szociológus, aki még most végzi doktori tanulmányait az ELTE-n. A beszélgetés apropója a CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának öt kelet-európai ország roma oktatását vizsgáló kutatása volt.
Kende szerint nem csak az iskola az oka a romák rossz helyzetének, „de az iskola lehetne sokkal kiegyenlítőbb”.
„Nem lehet önmagában az oktatást felelőssé tenni, hanem a foglalkoztatáson, a lakhatáson át a regionális különbségekig, számtalan módszerrel kellene az egész problémát kezelni. Akkor az iskolának is könnyebb dolga lenne” – mondta. Hozzátette, hogy a kutatás szerint Magyarországé az egyik legszelektívebb oktatás, ebben Szlovákiához konvergálunk.
„Romániában és Szerbiában a szelekciós mutató nem olyan tragikus, mint a szlovák vagy a magyar, de azoknak az oktatási rendszereknek a teljesítőképessége, a PISA-teljesítménye sokkal alacsonyabb. Rosszabbul teljesítenek, de a rendszeren belül kisebb a szelekció, a különbség” – tért ki a szomszédos országokra.
Később az is kiderült, hogy
„Szerbiában még mindig jellemző a speciális iskolákba, osztályokba irányítás. Romániában ezek kevésbé jellemzőek. Ott találtam egyébként a legkevesebb gyerekjogilag, emberjogilag sértő jelenséget. Szlovákiára is nagyon jellemző még mindig a speciális iskolákba pakolás. Magyarországon ez kicsit alábbhagyott, szerintem a szerepét most átvették az egyházi iskolák” – mondja Kende.
Az interjú második felében szóba került az integrált oktatás és a szegregáció témaköre, magyarországi fókusszal.
„Az integrált oktatás nem rontja le azoknak a gyerekeknek az eredményeit, akikhez bármilyen szempontból nehezebb helyzetben lévő gyerekeket beintegrálnak. Ez lehet egy fogyatékos gyerek is. Tudjuk, hogy egy 20-25 fős osztály 2-3-at bír el megfelelő asszisztencia mellett, ha a pedagógust segíti más is. Viszont annak a gyereknek, aki hátránnyal indult, elképesztően jót tesz az a fajta szociális közeg, amelyben másfajta gyerekekkel is találkozik” – véli a szociológus.
„Ahogyan az orvosok bánnak a cigány betegekkel, ahogyan az ügyvédek lekezelőek velük: mindenki paternalista a romákkal. Pont azért, mert idegen, értelmezhetetlen jelenség számukra, és soha nem látták őket más helyzetben” – mondja Kende Ágnes.
A tanulmány legkeményebb állítása, hogy a korai iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettség, a speciális iskola mögött valójában intézményes rasszizmus áll. Mikor erre az interjúban rákérdeznek, Kende kifejti, hogy a köznapi nyelvben az előítéletességet személyes dologként szokás értelmezni, mintha ez egy emberi tulajdonság lenne, amiből aztán összeáll az emberek sokasága, akik előítéletesek vagy nem előítéletesek.
Az intézményi rasszizmus elmélete szerint azonban „arról van szó, hogy ez a fajta előítéletes gondolkodás,
ez a fajta normakövetés, a fehér felsőbbrendűség értéke mindent áthat”.
„Magyarul kicsit hülyén hangzik a white supremacy, mert a fehéret nem szoktuk ilyen értelemben magunkra vonatkoztatni, mégis ez áll legközelebb ahhoz, hogy meg lehessen érteni. Van egy ilyen normánk, amit kikezdhetetlennek érzünk, és minden intézmény ahhoz alkalmazkodik, úgy épül fel, hogy aki nem így viselkedik, azt valamilyen módon elítéli, megkülönbözteti. A média nyelvezetétől kezdve odáig, hogy felveszik-e azt az embert dolgozni, ha roma. Minden társadalmi intézményt áthat ez a fajta romaellenesség” – magyarázza a szociológus, aki szerint az intézményi rasszizmus lényege, hogy „egy csomó öntudatlan dolog történik. Amikor intézményi szinten kialakul a szabad iskolaválasztás, a szülő nem feltétlenül azért dönt úgy, hogy elviszi a gyerekét egy másik iskolába, mert rasszista, hanem mert ott sokkal jobb a tanító néni. De mi, akik vizsgáljuk ezeket, már tudjuk, hogy nem véletlenül jobb ott a tanító néni, ugyanis a szabad iskolaválasztás egy kvázi piaci rendszert alakít ki, ahol a jobb iskola jobb környéke fel tudja venni a jobb tanárt, mert az szívesebben jelentkezik oda. És előbb-utóbb ott marad a rosszabb tanárral bíró lepukkant iskola”.
„Az intézményi rasszizmus szerint nem az egyes tanárok, az egyes szülők rasszizmusa okozza azt, hogy a cigányok el lesznek különítve, hanem egy egész intézményhálózat teszi lehetővé” – tette hozzá Kende.
Kapcsolódó cikkeink:
Cigányok, többségiek és „rendszerszintű rasszizmus” – beszéljünk a valóságról!
A szegregált budai szociológus, az integrációs fogócska és a középosztály elüldözése
Kritikai fajelmélet és más kamutudományok: a marxizmus betámadja Amerikát
Cinikus elméletek: a szélsőbalos akadémiai paranoia és az újbalos aktivizmus látlelete
A strukturális rasszizmus nyomában: mítosz vagy valóság?
Címlapkép: YouTube / Láthatatlan Tanoda - Rosa Parks Alapítvány / Miért nehezebb a roma gyerekek élete? (Systemic racism against the Roma in Hungary)
Megnézte, milyenek az élelmiszerárak a határ túloldalán, és elámult. Várjuk a Tisza Párt és a többiek tiltakozását! Francesca Rivafinoli írása.
Lengyelországban nem lehet pártatlan és igazságos bírói eljárásra számítani – jelentette ki az egykori lengyel igazságügyi miniszterhelyettes.
A szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy megerősítik a parlament, a kormánypalota és több kiemelt fontosságú kormányépület biztonságát.
Az egyetem a magyar iskolákkal egy időben kapott fenyegetést.
„A helyzet rendkívül komoly. Nem hagyjuk feldúlni az országot” – mondta a szlovák miniszterelnök.
Az Európai Néppárt elnökének burkolt üzenete hemzseg a hazugságoktól.
Fel vannak készülve, hogy a fegyverek eladása hosszútávon a globális biztonságra is hatással lesz.
